2020. február 22., szombat,  Gerzson
 
 
   
   
   
 

Testvérvárosi bemutatók

Arad
2013. május 17.



kicsi-arad_cimer.pngArad (románul Arad, németül Arad, latinul Aradinum): város Romániában. Az egykori Arad vármegye, ma Arad megye székhelye. A 20. században Kisszentmiklós, Mikelaka, Öthalom, Újarad és Zsigmondháza településeket csatolták hozzá.
Neve a magyar ur főnévből származik, melyhez a d helynévképző járult.

 

Története

arad_szabadsagszobor.jpgA "szabadságszobor", az aradi vértanúk emlékműve.

A település ősidők óta fontos átkelő és vásárhely volt. Várát 1132-ben említik először. Ez nem azonos a mai várral, hanem a mai várostól 7 km-re keletre feküdt. Itt végeztette ki 1131-ben II. Béla felesége a férje megvakításában bűnös 68 főurat. 1135-ben II. Béla társaskáptalant alapított itt. A várost 1241-ben és 1285-ben a tatárok elpusztították, de a vár ellenállt a támadásnak. 1388-ban már mezőváros. 1514-ben Dózsa serege pusztította. Határában a mai Csálatelepen feküdt a középkori Csálya falu melynek egykor vára is volt, helye még a 19. században is ismert volt. 1551. szeptember 18-án a törökök Arad várát elfoglalták, 1555-ben teljesen elpusztult, helyét az új Arad foglalta el. 1552 és 1554 között a törökök új palánkvárat építettek, 1554-ig szandzsákszékhely volt, véglegesen 1688-ban szabadult fel. 1658. július 14-én itt győzte le II. Rákóczi György a budai pasa seregét. 1685-ben szabadult fel a török uralom alól. 1699 és 1741 között a marosi katonai határőrvidék székhelye volt. 1783-ban felépül az 

arad_belvaros.jpgúj vár a Maros kanyarulatában. 1834-ben lett szabad királyi város. A honvédsereg 1849. június 28-án foglalta el. 1849. augusztus 17-én Damjanich János feladta a várat. Itt végezték ki 1849. október 6-án az aradi vértanúkat. 1881-ben a helyet kőobeliszkkel jelölték meg. A vértanúk városközpontban állt emlékművét 1918-ban a románok ledöntötték, és csak 2004-ben állították fel újra (nem az eredeti helyén). Aradon végezték ki 1849. október 25-én Kazinczy Lajos honvéd ezredest. 1910-ben 63 166 lakosából 46 085 magyar, 10 279 román, 4365 német, 1816 szerb, 277 szlovák és 133 cseh lakos volt. 1919-ben a város volt gr. Károlyi Gyula ellenforradalmi kormányának székhelye. 1920-ban a trianoni békeszerződéssel Romániához került. 2002-ban 191.473 lakosa volt, ebből 83,66% román, 11,94% magyar, 1,66% roma, 1,52% német és 1,22% más nemzetiségű.

 

Látnivalók


arad_palota.jpg• Arad vára ma katonai terület, nem látogatható.
• Az eredetileg Attila téren (ma a Megbékélés parkjában) állították fel újra az aradi vértanúk monumentális emlékművét, Zala György alkotását. 
• A vár mellett a kivégzés helyszínén áll a vértanúk 1881-ben felállított emlékoszlopa, amely alatt sírjuk is van. 
• A minorita templom 1704-ben épült, kiszabadításuk után udvarán őrizték a vértanúk 1918-ban eltávolított emlékművének szobrait. 
• Az 1847-ben épült református templomban tartotta 1901-ben esküvőjét Horthy Miklós. 
arad_varoshaza.jpg• A kultúrpalota 1913-ban épült eklektikus, belül szecessziós stílusban, benne van a Történeti Múzeum. 
• Az evangélikus templom 1906-ban épült neogótikus stílusban. 
• A szerb ortodox templom 1702-ben épült barokk stílusban. 
• A régi színház épülete 1818-ban készült el. 
• A várostól nyugatra feküdt a középkori Hodosmonostora. Szent Péternek szentelt monostorát 1177-ben említik először, 1278 és 1293 között pusztult el. A falut még a 16. században is lakták, ma puszta Arad mellett.

 

Híres emberek


• Itt született 1782. december 8-án Bartosságh József mezőgazdasági szakíró. 
• Itt született 1837-ben Kerpely Antal bányász, kohómérnök, a selmecbányai akadémia tanára, az MTA levelező tagja. (†1907) 
• Itt született 1855-ben Barabás Béla jogász, főispán, majd szenátor. 
• Itt született 1885. május 11-én Rajnai Gábor színművész. 
• Itt született 1886-ban Tóth Árpád költő. 
• Itt született 1886. augusztus 1-jén Csatay Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter. 
• Itt született 1902. január 21-én Jávor Pál színművész. 
• Itt született 1925. január 16-án Inke László színművész. 
• Itt halt meg 1775. január 15-én br. Bajtai Antal történetíró. 
• Itt halt meg 1850. február 9-én a börtönben Lenkey János honvéd tábornok. 
• Nagyon részletes lista az eszperantó Wikipediában: http://eo.wikipedia.org/wiki/Listo_de_renomaj_personoj_de_Arad

Polgármester: Câlin Bibarț

 

Testvérvárosok


•  Gyula, Magyarország (1994)
•  Hódmezővásárhely, Magyarország
•  Pécs, Magyarország


Honlap: www.arad.ro
             www.primariaarad.ro

Megállapodási szerződés Gyula - Arad 

 
 

boritek_ikon.pngGyula Város Önkormányzata Képviselő-testületének Polgármesteri Hivatala
Székhely: 5700 Gyula, Petőfi tér 3.
Postacím: 5700 Gyula, Pf. 44.

telefon_ikon.png


Telefon: 06 66 526-800
Telefax: 06 66 526-819
E-mail: gyulaph@gyula.hu
Belföldi jogsegély, szakhatósági ügyek: tokajine@gyula.hu