2020. február 22., szombat,  Gerzson
 
 
   
   
   
 

Testvérvárosi bemutatók

Csíkszereda
2013. május 21.

csiksomlyo.jpgCsíkszereda (románul Miercurea Ciuc, németül Szeklerburg, latinul Sicolsburgum): székely város Romániában, Hargita megyében. Csíkszék, majd 1878-tól Csík vármegye, ma Hargita megye székhelye, 1971-óta municípium (megyei jogú város). 1891-ben ide csatolták Csütörtökfalvát, Martonfalvát (a Mikó-vár környékével), 1939-ben Csíkzsögödöt, 1956-ban időlegesen különvált Kormositanya, 1959-ben Csíksomlyó névvel Csobotfalvát és Várdotfalvát együtt és szintén 1959-ben Csíktaplocát. 1968-óta tartozéktelepülései: Hargitafürdő, Csiba és Zsögödfürdő. 2002-ben 41 852 lakosából 34 217 magyar és 7234 román volt. Csíkszereda az egyik leghidegebb város Romániában. Télen a hőmérséklet -30 °C alá is lesüllyedhet, ezért ideális téli sportok számára. A Vákár Lajos műjégpályán játszik a Csíkszeredai Sport Club nevű hokicsapat, amely Románia legerősebb csapatainak egyike. A város másik büszkesége a Csíki sör, amelyet sokan a legjobb romániai sörnek tartanak.

Fekvése


A város Brassótól 100 km-re északra, az Olt bal oldali teraszain a Nagy-Somlyó (1033 m) lábánál fekszik. Eredetileg több apró településből állott, melyek a hagyomány szerint a hét napjairól voltak elnevezve.  é. sz. 46° 21? 0’’, k. h. 25° 48? 0’’

Nevének eredete


Nevének előtagja egykori Csík vármegyei hovatartozására utal. Ez általános vélemény szerint ősi magyar személynévből ered, melynek előzménye a türkmén csík (= határ), vagy a kazah csík (= határ) főnév. Névutótagja a szerdai napon rendezett hetivásárokra utal. Mai nevén 1558-ban említik először. Román neve a magyar név tükörfordítása.

Története


Környéke kezdetben tőzeges, vizenyős terület volt. Első vára a 11. században épült, valószínűleg a 16. századi lázadások során rombolták le. A korábban már létező Somlyó (1333), Taploca és Zsögöd (XII-XIII. sz.) települések szomszédságában a szerdai napokon ott tartott vásárok színhelyén alakult ki. Az első ismert, hiteles okirat, amely Csíkszereda mezővárosi létét igazolja 1558. augusztus 5-én keltezett, kibocsátója – János Zsigmond fejedelem édesanyja –, Izabella királyné, aki ebben a portának fizetendő adón kívül mentesíti a város lakosságát az adófizetés alól.csikszereda_marton_aron_liceum.jpg
Csíkszeredának mezővárosi státusa volt korábban is. Az első település a XV. század első felére tehető. A városhoz csatolt három falu: Csíksomlyó (1333), Csíktaploca és Csíkzsögöd XII- XIII. századtól léteznek.
Csíkszereda az észak-dél és kelet-nyugat irányokban haladó utak kereszteződésénél alakult ki, mint szerda-napi vásárhely. Innen származik a város neve is. Gróf Hídvégi Mikó Ferenc (1585-1635) – a nagy erdélyi fejedelemnek, Bethlen Gábornak a tanácsosa, diplomata és krónikaíró, Csík főkapitánya – a nevét viselő várat 1623. április 26-án kezdte építtetni. A vár jelenlegi formáját 1714-1716 között Steinville császári tábornok vezetésével sorra kerülő újjáépítés során nyerte el, ezt a bejárati kapu fölötti kőbe vésett felirat is igazolja.
Csík, és benne Csíkszereda hagyományosan a katolikus vallás egyik Erdélyi fellegvára. Somlyón 1630-tól kezdve ferences gimnázium, 1676-tól Kájoni János nevezetes nyomdája is itt működött.
Az 1643-as katonai összeírásban (lustrán) 44 családfő neve, összesen 108 személy szerepel, ekkor 25 különböző családnevet jegyeztek fel. A város első szakmai közösségei a 17. században jöttek létre, a csizmadiák céhét például 1649. november 4-én II. Rákóczi György szabadságlevele is említi. 1661 szomorú esztendő a csíki krónikákban. Mivel a csíkiak részt vettek a II. Rákóczi György által a porta beleegyezése nélkül indított lengyelországi hadjáratban, Ali temesvári pasa török-tatár hadakkal megtámadta és feldúlta Csíkot. A támadásról az abban résztvevő híres török utazó és történetíró: Evlia Cselebi is ír. Kájoni János, a csíksomlyói ferencrendi szerzetes a következőket jegyezte fel: "A pogányság ... az egész Csíkot elrabolta."
Mint 1650-ben, 1665-ben, 1677-ben valamint 1707-ben, Csíkszeredában általános székgyűlést tartottak, ahol a szék konstitúcióit és határozatait hirdették ki. Az 1707-es gyűlésen határozták el, hogy Csíkszék és Háromszék közös követet küld II. Rákóczi Ferenchez, a Habsburg-ellenes szabadságharc vezetőjéhez. A város fejlődését fékezte földrajzi elszigeteltsége, határőrségi státusa, valamint a székelység örökösödési jogrendszerének következményei. 1764-ben a férfiak nagy többségét behívták a határőrezredbe.
A város első általános iskolája 1751-ben létesül. Az 1721-es összeíráson 49 háztartást jegyeztek, mintegy 250 lakóval, 1758-ban a ma is álló csíkszeredai római katolikus templom építésének idején a város lélekszáma 450-re emelkedett. Teleki József "úti jegyzéseiben" (1799) már 83 házat említ. Az 1848-as magyar szabadságharc során Bem tábornok Gál Sándort a székelyföldi csapatok főparancsnokává nevezte ki, akinek főhadiszállása a Mikó várban volt. A székely hadvezér több csíki zászlóaljat küldött Bem seregébe. 1849-ben Petőfi Sándor is felkereste a várost. Feleségének, Júliának írja, hogy "Csik- Szerdának és Kézdi- Vásárhelynek gyönyörű vidéke van."
A város első újsága 1849-ben jelent meg "Hadi Lap" címmel. 1851-ben kórház létesül. Az 1850-es összeírás Csíkszeredában már 229 házról tesz említést, 961 lakossal, ebből 914 magyar, 15 örmény, 14 cigány, 12 német és 6 más nemzetiségű. A 19. század közepén Csíkszereda megerősödött: hozzácsatolták a közeli Martonfalvát, 1891-ben pedig Csütörtökfalvát. Mindezek ellenére Orbán Balázs a Székelyföld leírásában még ezt írja: Szereda egy oly gyarló kicsiny helység, melynél nagyobb s városias küllemmel bíró falu Csíkban akárhány van.
A városon áthaladó vasutat 1897. április 5-én adták át a forgalomnak, és ez eredményezte az első fejlettebb ipari egységek létesítését is. 1911-ben megkezdődött a villamos hálózat kiépítése. A város századunkban tovább gyarapodott, 1920-ban Zsögöddel, 1959-ben pedig Csíksomlyóval és Csíktaplocával. Növekvő közéleti szerepének megfelelően Csíkszereda 1878-ban Csík vármegye székhelye lett. A város pecsétjét, zászlaját és címerét Benkő Károly: Csík- Gyergyó- Kászon c. könyvében így írja le: "...három szál nefelejcs van egy szív alakú edény formán rézre bevésve, kimetszve, balfelől C, jobb felől S betűkkel, és e körírással: Sigillum Opidi Csík Szereda ... A város zászlaja újabb keletű lehet: a két fehér sávot egy keskenyebb vörös csík választja el. A felső fehér mezőben két nefelejcs, az alsóban egy..." A valószínűleg e század 20-as éveiben kőből készült címer ma a Csíki Székely Múzeum gyüjteményében található. Az 1897. április 5-én felavatott vasút jelentős változást hozott, a városban kisebb faipari, könnyű- és gépipari egységek létesültek. A városkép is csakhamar megváltozott. 1888-ban újjáépítették a kórházat, 1898-ban elkészült a mai városháza, 1911-ben pedig a mai Márton Áron Főgimnázium, ahová az egykori, már négy évszázados csíksomlyói iskola költözött. 1910-ben Csíkszereda lakossága 3.701 fő volt, ebből 3.591 magyar, 45 német, 44 román és 21 más nemzetiségű. 1930-ban a lélekszám már 4.807 főre növekedett, ebből 3.796 magyar, 598 román, 253 zsidó, 71 német és 89 más nemzetiségű.
A század húszas éveitől rendszeresen megrendezik az Ezer Székely Leány találkozót. Csíkszereda átélve a második világháború történelmi viharait, továbbra is a vidék központja maradt. 1960-tól kezdődően a város gazdaságát az erőltetett iparosítás jellemezte. A főbb ipari ágazatok: faipar, könnyűipar és a gépgyártóipar. 1968-tól az újonnan létesített Hargita megye székhelyeként az erőltetett központi ipartelepítési politika eredményeként a város lakossága jelentősen módosult: az 1992. január 7-i népszámlálás adatai szerint lakosainak száma összesen 46.029. A nemzetiségi összetétel pedig: 38.204 magyar, 7.451 román, 228 cigány, 67 német és 79 más nemzetiségű. Az 1989-es eseményeket követően a piacgazdaságra való áttérés évei következtek, melyeket kezdetben a teljes makrogazdasági instabilitás jellemzett. Az országban uralkodó trendek – háromjegyű infláció, visszaesett termelés, magas munkanélküliségi ráta, a költségvetés és a fizetési mérleg hiányának növekedése – Csíkszereda gazdaságát sem kerülte el, 1992-ben érve el a mélypontot. 1990-ben megjelent a magánszféra, amely növekvő ütemben fejlődött, és mára meghatározóvá vált a város gazdasági életében. A városban az országos átlagot meghaladó arányban jelent meg a külföldi tőke.

Látnivalók


• Csíkszereda Makovecz templom templombelsőcsikszereda_makovecz_templom_belso.jpg
•  A Márton Áron Líceum
• A Mikó-vár, ma a Megyei Múzeum működik benne.
• A Szent Kereszt felmagasztalása tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1758-ban épült barokk stílusban. 
• Görög katolikus temploma 1930-ban épült, ma ortodox templom. 
• Az egykori megyeháza 1886-ban eklektikus stílusban épült. 
• Az igazságügyi palota 1892-ben épült, eklektikus stílusú. 
• Az ortodox templom 1929 és 1935 között neobizánci stílusban épült. 
• Márton Áron Gimnáziuma 1909 és 1911 között épült szecessziós stílusban. Az egykori Római Katolikus Főgimnázium 1990-óta viseli egykori híres tanulója nevét. 
• Mai modern városközpontja 1970 és 1990 között alakult ki a régi központ lebontásával. 
• A városnak három borvizes strandja, a szeredai, a jégpálya negyedi és a zsögödi fürdő. 
• Az új csíkszeredai I.-es római katolikus plébániatemplom, Makovecz Imre tervezte.
Zsögöd városrész:
• Római katolikus templom, amely 15. században épült gótikus stílusban a Szentháromság tiszteletére, 1707-ben barokk stílusban átalakították, tornya 1800-ban épült. Mária-szobra a csíksomlyóival egykorú, 1520 körül készült. 
• A református templom 1875-ben épült. 
• A Mikó-udvarház a 19. század elején épült neoklasszikus-empire stílusban. 
• Nagy Imre-galéria. 
• Zsögödi fürdő
Csíksomlyó városrész
• Csíksomlyói kegytemplom és kolostor
• A templom előtti tér bal oldalán álló Nepomuki Szent János kápolna 1767-ben épült, közelében áll az 1567. május 17-iki Tolvajos-tetői győzelem emlékműve, melyet 1870 körül hoztak ide.
• A templom feletti domboldalban három kápolna is áll:
A 15. századi Salvator-kápolna középkori részletekkel, az 1456-os nándorfehérvári diadal emlékére épülhetett. 1780-ban újjáépítették, 1878-ban bővítették. Egykor kőfal övezte, őre a közeli remetelakban lakott.
A Szenvedő Jézus kápolnája a 15.-17.században épülhetett, a búcsusok ennek a közelében várják a napfelkeltét.
• A Szent Antal kápolna 1750 és 1773 között épült Hallerkői Haller Krisztina költségén. 
• A kolostor mellett áll Csíkszék 1825 és 1841 között épített egykori székháza, ma tüdőszanatórium és kórház. 
• Az egykori római katolikus főgimnázium 1727-ben épült, falai közt sok híresség tanult, ma gyermekotthon.
• A Lok-patak völgyében feltörő borvízforrás a lakosság kedvelt ásványvize.

csiksomlyo_bucsu.jpg

Szécseny városrész
• A szécsenyi fürdő a zsögödivel együtt sok csíki látogatót (fürdőzőt) vonz. De távolabbról érkező turisták is szívesen kapcsolódnak ki a fürdőzéssel.
• Szécseny izgalmas kirándulóhely (piknik, hegymászás, lovaglás, halászás, úszás, sétálás, csónakázás). Ugyanakkor itt letelepedésre alkalmas földek vannak. A Hargita hegy lábánál fekszik. Az erdőalj a weekend házaktól színes. Az erdőben gomba szedés lehetősége van! Mérges kígyók nagyon csekély számban vannak. Azok is az Olt folyó holtágja közelében a réteken. Az Olt Holtág izgalmas színes élővilágú (vidra, hód, vizikígyó stb.)

A környék élővilága


Csíkszereda hegyekkel van körbevéve, Nyugaton a Hargita hegység, keleten a Csíki havasok határolják. A nagyszámú gerinctelen állatfajokon kívűl, a közeli patakokban (Szécsenyi patak, Büdös pataka) élnek pisztrángok és pénzes pérek is, a Zsögöd végén található Olt holtágban pedig élnek csukak, pontyok, kárászok, balinok és más halfajok is. Régebb létezett a város végében még egy tó, a Suta-tó is, amelyet azonban 2007 nyarán lecsapoltak. Éltek ebben a tóban nagy számban amurok, naphalak és folyami rákok is.
A vidék legfontosabb kétéltű élőlényei: barna varangy, sárgahasú unka, erdei béka, gyepi béka és a tarajos gőte. A madarak közül több száz énekesmadárfaj él itt, valamint nagyszámú fogoly, sas és sólyom és bagoly populációk (főleg kuvik, amely a városba is bemerészkedik.). Külön érdekesség a szárcsa és vizityúk pouláció is, valamint a hatalmas tőkés réce állomány is.
Emlősök közül nagyon sok nyúl, egér, pele, mókus, nyestféle (Mustelidae), róka, farkas, medve, szarvas, őz él itt. Külön említést érdemel a környéken kizárólag a Szécsenyi-tóban élő pézsmapocok populáció, valamint megemlítendő, hogy az Olt mentén nemrégiben bukkantak már a hód nyomaira is.

Híres emberek


Itt született Szopos Sándor festőművész és Venczel József falukutató. Az akkor még különálló Csíkzsögödön Nagy Imre festőművész 1893-ban, Csíksomlyón Domokos Pál Péter tanár, történész, néprajzkutató a csángók kutatója 1901-ben.
• Itt született 1896. szeptember 9-én Kozma István honvéd altábornagy.
• Müller László, katona. 1989-ben halt meg az 1989-es decemberi foradalomban.


Polgármester: Ráduly Róbert Kálmán


Honlap: www.szereda.ro


Testvérvárosai:


•  Bãlti, Moldova
•  Beregszász, Ukrajna
•  Budakeszi, Magyarország
•  Cegléd, Magyarország
•  Gödöllő, Magyarország
•  Gyula, Magyarország(1993)
•  Heves, Magyarország
•  Kaposvár, Magyarország
•  Makó, Magyarország
•  Óbuda-Békásmegyer (Budapest III. kerülete), Magyarország
•  Óbecse, Szerbia
•  Riehen, Svájc
•  Tiszaújváros, Magyarország
•  Zseliz, Szlovákia
•  Székesfehérvár, Magyarország


Forrás: http://hu.wikipedia.org

Megállapodási szerződés Gyula - Csíkszereda

 

 
 

boritek_ikon.pngGyula Város Önkormányzata Képviselő-testületének Polgármesteri Hivatala
Székhely: 5700 Gyula, Petőfi tér 3.
Postacím: 5700 Gyula, Pf. 44.

telefon_ikon.png


Telefon: 06 66 526-800
Telefax: 06 66 526-819
E-mail: gyulaph@gyula.hu
Belföldi jogsegély, szakhatósági ügyek: tokajine@gyula.hu