2020. február 19., szerda,  Zsuzsanna
 
 
   
   
   
 

Testvérvárosi bemutatók

Ditzingen
2013. május 21.

Alapadatok


• Baden-Württemberg tartományban
• Közigazgatási terület: Stuttgart
• Ludwigsburg járás
• Területe: 30, 40km2
• Tengerszint feletti magasság 303 m
• Lakosság: 24.245
• Irányítószám: 71240-71254
• Hívószám: (0049) 07156, 07152
• Polgármesteri Hivatal címe: 71254 Ditzingen, Am Laien 1.
• Honlap: www.ditzingen.de
• Főpolgármester: Michael Makurath

Ditzingen Baden –Württemberg tartomány középső részén elterülő város, mintegy 11 km-re észak-nyugatra Stuttgart belvárosától.  A tartomány fővároshoz való közelsége miatt gyakran hiszik tévesen Stuttgart elővárosának. Ludwigsburg járásban Ludwigsburg, Bietigheim-Bissingen, Kornwestheim és Vaihingen Enz mellett az ötödik legnagyobb város.
Ditzingen 1966. április 26. óta rendelkezik városi jogokkal és 1976. október 1.-től járási székhely.

Földrajzi fekvése


Ditzingen a Neckar medence dél-nyugati részén, nyugaton a Strudelbach és keleten a Glems között fekszikditzingen_kazettas_hazak.jpg Strohgäu és Langen Feld között. Szomszédos települések: Ditzingen városát a következő települések határolják. Az óramutató járásának megfelelően keletről: Stuttgart- Weilimdorf, Gerlingen, Leonberg és Weissach valamint Eberdingen, Hemmingen és Korntal-Münchingen.
A város szerkezete
Ditzingenhez tartoznak az egykor önálló és az 1970-es években Ditzingenhez sorolt ill. Ditzingennel egyesített települések Heimerdingen, Hirschlanden és Schöckingen. Az egykori települések városrészeket alkotnak, ugyanakkor helységeket is, amely a baden-württembergi községi szabályozás értelmében azt jelenti, hogy rendelkeznek egy helyi tanáccsal, melynek  élén egy elöljáró áll.
A helyi tanácsot a mindenkori helyi választásokkor a település (hely) szavazóképes lakossága választja. Minden településhez tartozik egy közigazgatási hivatal, amely a település (helység) városházájaként is funkcionál. Ditzingen város határához tartozik1970. június 30-tól Ditzingen, Grüner Baum , a  pacsirta udvar, a Ferber malom házai, Maurenerberg, Felső Glem-völgy, Ölberg, Steinröhre, Tonmühle, és a Zechlesmühle. Az egykori Heimerdingen községhez tartozik Heimerdingen falu is, valamint a leszakadt Stetten.
Az egykori Hirschlanden községhez tartozik Hirschlanden falu,  úgy mint a leszakadt  helyek Holzheim és Rotweil. Az egykori Schöckingen községhez tartozik Schöckingen falu és a Talmühle település.
Kapcsolat Hirschlanden és Schöckingen között
A földrajzi közelség Hirschlanden és Schöckingen között a 20. század folyamán azt eredményezte, hogy mindkét helység egyesületei nevük részeként használták a településeket.
Így például a hirschlandeni sportegyesület neve” Schöckingen-Hirschlanden Sportegyesület 1947 e.V.” Az 1960-ban újjá épített és berendezett általános iskola a Hirschlanden-Schöckingen Általános –és középiskola” nevet viselte( ma Theodor Heuglin Iskola)
Közös a katolikus egyházközösség is.
A sportegyesület területe, az 1974-ben épített katolikus templom és az általános-és középiskola is a Hirschlanden és Schöckingen közötti dombon található, mindhárom hely elérhető kényelmesen gyalog is.
Mivel Schöckingennek nem volt bevásárlási lehetősége, 2005-ben egy élelmiszerlánc- ,melyben Hirschlandennek is érdekeltsége volt. A község tanácsának kérésére a Hirschlanden és Schöckingen közötti dombra épített egy leányvállalatot.


Története


Előzmény
A „hirschlandeni harcos”
Ditzingen nyugati részén a szabad földön,  Hirschlanden városrész határában található a „ Hirschlandeni harcos”, amit „Hirschlandeni férfi”-nek is neveznek. Ez a legrégibb életnagyságú plasztikával ábrázolt közép-európai ember a Krisztus előtti 500-as évekből, a hallstatti korból.A szobrot 1963-ban egy majdnem teljesen betemetett kelta sírhalom szélén találták.
2001-ben a sírhalmot magántámogatás segítségével rekonstruálták és szobor másolatát mellette állították fel.
Az eredeti szobor a stuttgarti Nemzeti Múzeumban található.
Középkortól az újkorig
Ditzingent egy a Rajna parti Lorsch kolostor 769-ből való adománylevelében Tizingen néven említik először hivatalosan.
A helység évszázadokon keresztül egy kis falu maradt, amely már a 14. században Württemberghez tartozott.
A vasúthálózathoz való csatlakozással (Fekete-erdő vasút) 1868-ban elkezdődött az iparosodás és a hely olyan komoly fejlődésnek indult, hogy 1966-ban várossá emelték.
 1971-ben a két szomszédos települést Schöckingent és Heimerdingent Ditzingenhez csatolták. 1973. január1-én a kerületi reformok következtében Ditzingent a Ludwigsburg járáshoz rendelték. 1975 január 1-én Ditzingen egybeolvadt Hirschlandennel, így  jött létre Ditzingen új városként,  amely ezáltal túllépte a 20.000 lakossághatárt. Ezért a városvezetőség nagy járási székhelynek terjesztette elő, amelyet a baden-württembergi kormányzat 1976. október 1-én határozatban elfogadott.


Beolvasztás
1971. július1.: Heimerdingen beolvasztása Ditzingenbe (hozzácsatolása)
1975. január1.: Ditzingen egyesítése Hirschlandennel


Vallás


Ditzingen község (város) eredetileg a két püspökség, Konstanz és Speyer határán fekszik, amit a Glems folyóditzingen_speyrer_templom.jpg alakított ki. Ezért van Ditzingennek eredetileg két plébánia temploma, a konstanzi és a speyer-i templom. Annak alapján, hogy Ditzingen már korán Württemberghez tartozott, bevezették a reformációt, ennek következtében a hely több mint négy évszázadon át túlnyomórészt protestáns volt. A konstanzi templom maradt máig a hely evangélikus főtemploma.A speyeri templomot 1347-ben a domonkos rendi püspök átadta Pforzheimnak és 1565-ben Württemberg szerezte meg, amely temetői kápolnaként működik napjainkban is. A jelenlegi ditzingeni városrészekbe is korán bevezették a reformációt. Mind a négy egyházközösség az egyházi dekanatushoz ill. a leonbergi kerülethez, ezen belül is a württembergi evangélikus egyházhoz tartozik.
1978-ban a ludwigsburgi és a leonbergi egyházterületből jött létre az új ditzingeni egyházkerület, amely a stuttgarti prelatushoz tartozik, később a ludwigsburgihoz és 2003. május 1-től óta ismét a stuttgartihoz. Ma  Ditzingen egyház kerülete 14 egyházközösséget foglal magába, ebben a ditzingeni terület négy egyházközössége is benne van (Ditzingen, Hirschlanden, Heimerdingen, Schöckingen).
A II. Világháború után katolikusok is költöztek Ditzingenbe. 1946-tól a Speyer templomban tarthatták meg az istentiszteleteiket.  1961-64 között a saját  Szent Rózsafűzér Szent Mária templom épült. 1965-től saját plébániája van Ditzingennek. A közösség kezdetektől fogva a Rottenburg-Stuttgart püspökséghez tartozik. 1976-ban Hirschlandenben is létrehoztak egy katolikus egyházközösséget. 1974-ben felépítették a Szentháromság templomot. A hirschlandeni katolikus templom látja el a schöckingeni és heimerdingeni katolikus közösségeket. Heimerdingenben 1964-től van saját templom
(Szentlélek templom.) A két egyházközség (Ditzingen és Hirschlanden) a gerlingeni Szent Pál és a  Szent Péter katolikus egyházközség alkotja a „Déli Strohgäu-i” lelkisegély egységet és találkozópontot .
A két nagy egyház mellett Ditzingenben vannak szabadegyházak is, pl. az Élet Egyesület
 (erdeteileg az Élet Fórum Szövetség), melyben az evangélikus szabad egyház közösségei Ditzingen és Hirschlanden városrészben. Ezen kívül Ditzingen minden más város részeiben megtalálhatóak az Új –apostoli templomok.


Politika


Járási székhelyként Ditzingen a Stuttgarti kormányelnökség felügyelete alá tartozik, miközben a  Ludwigsburg járás csupán jogfelügyeletet gyakorol.
Képviselő testület
Ditzingen város képviselő testületének a 2004. június 13-i választások óta összesen 40 tagja van (képviselője), akik városi tanácsos címet viselnek.



Polgármester


Ditzingen község (város) élén a polgármester áll. 1976. október 1-től, a járási székhely cím elnyerése óta főpolgármester címet kapott. A választók 8 évente választják meg, aki
a képviselő testület elnöke is.  Általános első számú helyettese a polgármester.



Címer és zászló

ditzingen_cimer_.png
Ditzingen város címere egy kettévágott pajzs. Egyik felében  ezüst háttérben két ferdén egymást keresztező piros falkapcsot, a másik  részben  piros háttérben egy ezüst kereszt alatt  lévő ezüst ekevasat tartalmaz.A város zászlója piros-fehér. A címerrel és a zászlóval a községi reformok előtt rendelkezett Ditzingen városa (zászló 1967 óta).
A községi reformok alkalmával a városnak új címert és zászlót kellett adományozni, amely 1976. április 23-án meg is történt a Ludwigsburg járási hivatal által.
 A kereszt az egykor önálló Schöckingen címerében is szerepelt.
Az ekevas a mezőgazdaságot szimbolizálja, ami egykoron minden városrész fő kereseti ága volt. A falkapocs Ditzingen régi jelköve.


Ditzingen partnerkapcsolata


1991 –től Gyulával ( Magyarország) van testvérvárosi kapcsolata.


Gazdaság és infrastruktúra

ditzingen_trumpf_telephely.jpg
Ditzingen egy modern iparváros. Különösen a gépipar,  a kiadványkészítés (Reclam-Kiadó) és a nyomtatási technológia jellemző. A legnagyobb ditzingeni cég a Trumpf gépgyártó cég. 2005-ben 6100 főt foglalkoztatott és1, 4 milliárdos forgalommal zárt. Nagy jelentősséggel bír a kereskedelemmel foglalkozó Eoronics cég, amely több mint 9000 céggel rendelkezik egész Európában. Ditzingen több középvállalkozás és autóalkatrész nagykereskedelem (Autoteile Ditzingen GmbH) székhelye is. Éppúgy, mint a Német Papír Forgalmazó KFT, amely egy leányvállalata az ausztrál PaperlinX csoportnak. Évek óta eredményes a papír nagykereskedelemben Baden-Württemberg  tartományban. Ditzingen a székhelye a Bürger tésztagyárnak is.


Közlekedés


Ditzingen közlekedés szempontjából nagyon kedvező helyen fekszik,  az A 81-es autópálya közvetlen közelében ( Heilbronn-Stuttgart-Singen), közvetlenül a Stuttgart-Feuerbach-i kijáratnál. A városon vezet át a B295 főút, Stuttgart-Leinberg-Calw irányába.
A Fekete-erdei vasútvonal (Weil der Stadt-Stuttgart)-on, az S6 gyorsvasúti vonalon Ditzingen is össze van kötve az országos vasúti hálózattal. Heimerdingen városrész a Strohgäu-i vasútvonalhoz van kapcsolva (Korntal Weissach). A tömegközlekedést több autóbuszjárat szolgálja. Minden járat egységes tarifával közlekedik a Stuttgart VVS, közlekedési szövetségen belül.
Média
Ditzingenben nem jelenik meg saját napilap. A környező területeken történtekről a Leonbergi Megyei Újság ill. a Stuttgarti újság tájékoztat.
Hetente jelenik meg a Ditzingen Anzeiger, melyben minden hivatalos eseményt nyilvánosságra hoznak.
A német Telekom Ag (Rt.) adóantenna sugároz Hirschlandenben az AFN-en.Hirschlanden városrészben 1963-tól van egy középhullámú adó, amely 40 méter magas  földelt adóantennát jelent. Ez szolgáltatja a műsorszórást a1143kHz-en.
Hivatalok és intézmények
Ditzingenben található a Baden-Württemberg logiksztika központja (LZBW).
Baden-Württemberg belügyminisztériumához tarozik, központi szétosztóhelye a rendőrségnek és minden intézménynek, a központi vásárlásnak és árubeszerzésnek.
Ditzingenben működik egy közjegyzői hivatal is.


Oktatás/ képzés


Ditzingenben van egy gimnázium (Gymnasium in der Glemsau), egy szakközépiskola (Realschule in der Glemsau), egy speciális iskola, egy általános iskola (Wilhelmschule),  Heimerdingenben is működik egy általános iskola,  egy szakközépiskola, a Konrad-Kocher iskola és a  Hirschlanden városrészben a Theodor-Heuglin iskola.


Kultúra és nevezetességek


Színház
A ditzingeni városi csarnok a város rendezvényeinek központja,  amely más rendezvények mellett színházi előadásoknak is otthont ad.


Épületek
„Hármas Oromtetejű ház”-Drei-Giebel-Haus
A város központjában áll az 1477-ben felszentelt Konstanzi-templom, a város fő evangélikus temploma. ditzingen_varoshaza.jpgMellette található a Polgármesteri Hivatal a díszteremmel. A Drei-Giebel Házban, amely a város legjellegzetesebb épülete, található a városi könyvtár és a városi galéria, melynek szomszédságában az egykori polgármesteri hivatalban működik a városi múzeum.
A város központjában látható még a ditzingeni kastély. Eredetileg egy középkori várépület volt, amelyet a 15-16. században építettek és amely a helyi nemesség székhelyeként is szolgált.
 A város központjától egy kicsit távolabb található a korabeli Speyer templom, amely a 16. századból származik.  Napjainkban temetőkápolnaként működik.
A heimerdingeni evangélikus templomot eredetileg Szent Péter-nek szentelték .
1776-ban egy tűzvész után klasszicista egyhajós templomot építettek. A katolikus Szentlélek templom 1964-ben épült. Hirschlandenben található egy román stílusú templom, amelyet 1748-ban bővítettek. A katolikus Szentháromság templom 1974-ben épült. A késő román és gótikus evangélikus templomban Schöckingenben vannak a Nippenburg és Gaisberg nemesek síremlékei.

Sport
A legnagyobb sportegyesület a TSF Ditzingen, amely különösen a futballban és a sakkban sikeres és időnként a déli ill. harmadosztályú ligában játszik.
Személyiségek
Díszpolgárok
• 1887. június 20. :Dr. Andreas Renner, Baden-Württemberg-i pénzügyminiszter (1814-1898)
• 1999.: Alfred Fögen, egykori főpolgármester
• 2001.: Berthold Leibinger- (Aufsichtsratsvorsitzender der Trumpf GmbH & Co. KG, Hochschullehrer und Mäzen.)- Főiskolai tanár, mecénás és a Trumpf Kft. felügyelő bizottságának elnöke
A város nevezetes személyiségei
• Johann Ulrich Wirth (1810-1879) - protestáns teológus, filozófus
• Theodor von Heuglin (1824-1876) -német ornitológus és Afrika kutató
• Jakob Wilhelm Hauer(1881-1962) -német indiakutató és vallástudós
• Thomas Dürr 1968)- a „Fantastische Vier” hiphop ill. rapzenekar tagja-
• Günther Oettinger(1953) - Baden-Württemberg miniszterelnöke, Ditzingenben nőtt fel, a ditzingeni CDU elnöke és a ditzingeni Junge Union alapítója
________________________________________
Forrás: http://de.wikipedia.org

Megállapodási szerződés Gyula - Ditzingen

 
 

boritek_ikon.pngGyula Város Önkormányzata Képviselő-testületének Polgármesteri Hivatala
Székhely: 5700 Gyula, Petőfi tér 3.
Postacím: 5700 Gyula, Pf. 44.

telefon_ikon.png


Telefon: 06 66 526-800
Telefax: 06 66 526-819
E-mail: gyulaph@gyula.hu
Belföldi jogsegély, szakhatósági ügyek: tokajine@gyula.hu