2020. február 23., vasárnap,  Alfréd
 
 
   
   
   
 

Testvérvárosi bemutatók

Kovászna
2013. május 21.

kovaszna_pokolsar.jpg 
2005-ben Zsuffa Levente kovásznai polgármester testvérvárosi kapcsolat felvételről szóló megállapodást kezdeményezett Gyula városával .A közös együttműködési megállapodás hivatalos rögzítésére 2006-ban került sor. Kovászna testvértelepülésekben rendkívül gazdag, az utóbbi 15 év alatt közel 10 településsel kezdeményezett ill. alakított ki testvérvárosi együttműködést.

Polgármester: Gyerő József


 

Kovászna (románul Covasna, németül Kovasna) város Romániában Kovászna megyében. Az egykori Orbaiszék központja, 1876-tól járási székhely, 1952-óta város, 1968-óta Kovászna megye névadó települése. Az idők során Vajnafalva olvadt bele, 1968-óta Csomakőrös is hozzá tartozik.


Fekvése


Kézdivásárhelytől 20 km-re délre a Kovászna-patak mellett fekszik. Lakosainak száma 10936, magyar lakosság 7107 fő.

kovaszna_park.jpg
Nevének eredete


Nevét a Kovászna-patakról kapta, amely mellett fekszik. Ennek eredete a szláv kvasni (= savanyúvíz) főnév.


Története
 
kovaszna_telen.jpg1548-ban Kowazna néven említik. 1840-ben vásártartási jogot kapott. 1756-ban, 1863-ban, 1869-ben, 1874-ben és 1887-ben tűzvész pusztított. Régi református temploma 1754 és 1764 között épült. Az 1802. évi földrengés annyira megrongálta, hogy le kellett bontani. A település világhírű klimatikus gyógyhely, üdülőváros, a határában fakad a legtöbb fajta borvíz Erdélyben. Közel 1500 különböző összetételű borvízforrása van. A fürdőélet az 1880-as években kezdődött, 1889-ben megalakult a fürdő részvénytársaság, a vajnafalvi Horgászkút vízét 1891-óta palackozzák. Ma Kovásznán napi 5000 liter ásványvizet palackoznak. Számos szénsavas melegfürdője és mofettája van. A főtéren levő Pokolsár az egykori vulkanikus kitörés nyomán keletkezett szénsavas-sós ízű iszapvulkán volt. Mára egy kőmedencébe foglalt csendes fortyogó maradt belőle. Egykor hideg gyógyfürdőként használták. A 19. században több kitörését is feljegyezték. 1910-ben 5451 lakosából 4154 magyar, 1105 román, 92 rutén, 48 német. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Orbai járásához tartozott. 2002-ben 11 369 lakosából 7539 magyar, 3673 román, 117 cigány, 10 német volt.


Látnivalók

kovaszna_kisvasut.jpg
• A városon átfolyó Kovászna-patak havasok közé felnyúló völgyében levő Várhegyen egykori vár romjai láthatók.
• Mai református temploma 1812 és 1815 között épült, tornya azonban még 1815-ben ledőlt.
• Római katolikus temploma 1914 és 1922 között épült.
• A Kádár-házban ma képtár van.
• Nevezetes ipartörténeti emléke a Kommandó-sikló 1886-ból való.
• Itt működik az ország legnagyobb szívgyógyászati központja.
• A város szimbóluma a Pokolsár, egyedülálló iszapos, kénes-széndoxidos gázkitörés a Főtér keleti peremén, melyet kezdetben fürdőkúrára használtak. 1881-ben nyitották meg "Pokolsár Fürdőintézet" néven, s ezzel Kovászna a rendezett gyógyfürdők sorába lép. A későbbi fürdőtelep a vajnafalvi (Kovásznával összenőtt falu) Mikes-telken alakult ki, Mikesfürdő néven.

 
Híres emberek


• Itt született 1908-ban Kádár László geográfus, Afrika-utazó.
• Itt született 1897-ben dr. Héjja Pál katonaorvos, szakíró.
• Itt született 1909-ben Ignácz Rózsa író.
• Itt született 1945-ben Zágoni Attila író, pamfletista.
• Itt élt Gazdáné Olosz Ella, textilművész.
• Itt született 1934-ben Fábián Ernő közíró, filozófus.


Testvérvárosok


• Balatonfüred,   Magyarország
• Csenger,   Magyarország
• Pápa,   Magyarország
• Nagykanizsa,   Magyarország
• Gyula   Magyarország
• Zalakaros   Magyarország
• Sunne,   Svédország
• Ticheru,   Görögország


Forrás: www.wikipedia.hu
            www.kovaszna.info
            www.bailecovasna.ro

Megállapodási szerződés Gyula - Kovászna

 

 
 

boritek_ikon.pngGyula Város Önkormányzata Képviselő-testületének Polgármesteri Hivatala
Székhely: 5700 Gyula, Petőfi tér 3.
Postacím: 5700 Gyula, Pf. 44.

telefon_ikon.png


Telefon: 06 66 526-800
Telefax: 06 66 526-819
E-mail: gyulaph@gyula.hu
Belföldi jogsegély, szakhatósági ügyek: tokajine@gyula.hu